Persze mindig történik valami ami megzavarja a már kissé lenyugodni látszó kedélyeket.
Most megint az volt,hogy XX nem akart jönni,mert én már hazajöttem.
Nem is jött csütörtökön,csak pénteken 11 óra után
.
Ez is a szokásos huza-vonával történt,mert azt akarták,hogy lesz olyan marha XY,hogy bemegy érte másnap akkor is ha nincs dolga a városba.Mikor megmondta Y nekik,hogy nem megy de ha az anyja nem hozza ki, akkor igen is csütörtökön elmegy érte.
Ja,hát igen akkor majd kihozza....
....mint kiderült,a lány ott maradt,de a drágalátos anyukája nem is volt otthon...
Pénteken naná,hogy nem voltak pontosak,jó negyed órával később jöttek,de előtte még sms-t irogatot Y-nak,hogy a lány így,a lány úgy az a féltékeny...miatt fél,nem akar jönni stb...
A legújabb:egy bomlott agy szüleménye,hogy féltékeny vagyok.
....de hogy kire?....talán rá...vagy a gyerekére...
Ez inkább fordítva igaz,mert az irigység a féltékenység egyik megnyilvánulása.
"AKIKET GYŰLÖLÜNK AZOKRA NEM LEHETÜNK EGYSZERRE FÉLTÉKENYEK IS! "
EZÉRT NEM IS VAGYOK FÉLTÉKENY!!!
Ezt írtam be most az iwre.
Remélem olvassa és elgondolkodik rajta.
Jött mint egy fúria,ami csak addig tartott míg Y le nem állította.Megint a bírósággal fenyegetőzött,
hogy én miért nem tudok vigyázni a lányára.
Azok után,persze,hogy semmi közöm hozzá.Legalább 100* megkaptam már ezt.
Akihez semmi közöm azzal nem foglalkozom!!! (szintén iwen)
A többit csak Y elbeszélése alapján ismerem,de vannak gondolatok amik megmaradtak benne.
Ezeket majd megpróbálom leírni,kiírni magamból.
Lesz benne valóság és lesz benne olyan ami csak bennem játszódott le.
Hogy melyik-melyik döntsétek el magatokban.
Sajnos nem vagyok író,nehéz az egyes szám első személytől és a valóságtól elvonatkoztatni,de igyekezni fogok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy elolvastál!
Ha van véleményed örülnék, ha megosztanád velem!