Nyaralás

  
Rosszul indult az egész nyaralás. 
Már Kaposváron voltunk mikor eszembe jutott,hogy a lány útlevele és a keresztanyjától kapott pénz otthon maradt,így vissza kellett fordulnunk. 
Anyunál vita volt,hogy a lány vagy én alszom mellette.Na persze,hogy a lány volt aki nyert.Én tesóm szobájába aludtam. 
Olaszországban a kempingben elég szuper helyett kaptunk. 
 
1. Ellopták L.-től a mosogatószert a2. mosogatásnál míg elment wc-re. 
2. D. előbb a csatjait hagyta el,második zuhanyozásnál a tusfürdőt és sampont.Potom 5 euroért sikerült pótolni ami a zsebpénzéből ment el.Aztán a 3. napon először a felsőjét találtam meg a sátor mellett majd a fürdőruha alsóját hagyta el. Persze először tagadta,hogy az volt rajta,pedig láttam rajta mikor ping-pongoztunk,aztán azt mondta,hogy nem emlékszik. Elmentem zuhanyozni azon az úton ahonnan jött,de nem találtuk meg.Mikor odaértünk a zuhanyzóhoz akkor elárulta,hogy csak akkor jött már arra mikor visszafordult mert eltévedt.Mikor végeztem a zuhanyzással pont ott volt az apjával,nem merte elmondani neki,hogy eltévedt.Én voltam az a balga aki megtette.Zseblámpával kerestük,de nem lett meg egész másnap hajnalig mikor Llel együtt mentünk wc-re.Végeztünk és mondtam,hogy megint nézzünk körül,mikor az egyik bokron megláttuk.Így meglett. 
Kedden délután elmentek kettesben Caorleba körül nézni,én lementem a partra.Nagyon jól éreztem magam. Aztán a zuhanyzásnál volt egy kis gond.Nagyon nehezen sikerült bejutnom mire végeztem Ők már vissza is értek farkaséhesen. Én meg csak a salátával voltam kész a kolbászt amit megbeszéltünk,hogy megsütöm nem készült el. 
L majd leharapta a fejem,persze időpont nem volt megbeszélve,hogy mikor érnek vissza,mire kell készen lennie a kajának.Nagyon csúnyán viselkedett,nem először alázott meg a lánya előtt.Mikor ezt szóvá tettem még neki állt feljebb.Meg sem hallgatta,hogy mi történt velem.Mérgemben bementem lefeküdni. 
Hogy később az éjszaka folyamán mi történt nem szeretném felidézni,elég hozzá annyi,hogy egy rémálom volt.Egész éjjel fent voltam. 
A hazaút még a rémálomnál is rosszabb volt. 
  
Udine-nél egy autogrill helyen kiszálltam a kocsiból és, ő ott hagyott.Se innivaló,se kaja,se telefon,mert az éjjel elvette tőlem,se pénztárca nélkül.Még szerencse,hogy 20 eurot az éjszaka kitudtam csenni a pénztárcájából.Bent vettem magamnak egy kólát és a visszakapott apróból és egy nagyon rendes bécsi házaspártól kapott segítséggel,akiknek elmondtam mi történt, sikerült felhívnom. Csak azzal a feltétellel jött vissza,hogy hazáig nem beszélek és ha hazaérünk elmegyek anyuhoz. 2 órát ültem a forró napon árnyék és napszemüveg nélkül míg visszaért értem. Közben az öcsémnek írt Bécsbe,hogy ha tud jöjjön értem.Sajnos ő nem tudott. 
A bécsi házaspár nagyon rendes volt.A telefonálás után megkérdezték,hogy visszajön-e értem,mert ha nem Bécsig elhoznak. 
Az út nem volt eseménytelen,előbb a szlovén határnál kötöttünk ki Rábafüzes helyett,aztán Szentgotthárdnál terelő útra kellett felhajtani,így este 9 volt mikor Zsszpálra értünk.Azonnal haza akartam indulni,de vissza kellett fordulnom,mert nem tudtam a tanksapkát kinyitni azzal a kulccsal ami nálam volt.Így pedig már nem tudtam újra elindulni.Csak zokogtam míg ők leültek vacsorázni.Én több,mint 30 órája nem ettem,két korty kólát ittam.Zsibbadt a jobb felső végtagom,ujjaim.Remegtem,mint egy kocsonya. Segítettem a kaját kipakolni és megágyaztam magamnak a nappaliban.Fél 10kor már egyedül üldögéltem a nappaliban,a tv még nem volt bedugva,így csak ültem és gondolkodtam a hogyan továbbon.11 óra körül már éreztem ha nem fekszem le akkor tuti,hogy elájulok.Enni nem tudtam,pedig megpróbáltam.Mikor kinyitottam a hűtőt,hogy veszek ki valamit,olyan hányinger kapott el,hogy azt hittem,hogy végem van. Hajnali háromkor már ismét csak néztem ki a fejemből.Aztán mivel veszteni valóm nem volt,felöltöztem és hazajöttem anyuhoz. Hét óra előtt  már itt voltam. Anyu meg a szomszédba. Nagyon kellett wc-re mennem ekkor kapcsoltam be a másik telefonom,ami nem volt kint velem olaszba.S már üzenet várt tőle,hogy ha megnyugodtam,vár haza. 
Ma már nem egészen így gondolja,ugyanis még a kempingben kitöröltem minden képet a fényképezőgépről,így az első 3 napról sincs semmi emlék.

• 2009. 07. 06. 23:57 Ha olyan könnyű lenne,már másfél éve tovább leptem volna. :(
• 7. Fauna:2009. 06. 27. 6:07 Végre visszataláltam ide... Elkeveredett az e-mail a meghívóval, de megtaláltam végre. :) Mindjárt el is olvaslak. Puszi:
  Fauna
• 6. miaanya:2009. 06. 21. 23:13 Szerintem is felesleges ezt már erőltetni:(
  Ezt már nem lehet csak úgy elnézni, megbocsátani. Tovább kell lépni.
• 5. helenwolf:2009. 06. 21. 2:02 Hát ez pofátlanság! Nem is akarok írni semmit, lehet inkább írok neked emailt!
• 4. daDoro:2009. 06. 19. 8:31 Sajnálom. Szerintem lépned kellene... és ezt Te is tudod. Ez a férfi(?) nem érdemel meg semmit... ennél szerintem bármi jobb lehet!
  Lépj tovább..... bármennyire nehéz is!
  :-(
• 3. picurka13:2009. 06. 19. 7:49 Én is csak ezt tudom szegénykém kérdezni, hogy mi van veletek????? Ez nem normális dolog egy férfitől, aki főleg a szerelmed / párod, hogy te kiszállsz a kocsiból és ő elhajt. Otthagy étlen - szomjan, majd hazaérsz, ahogy tudsz! Én is azt tanácsolom, ha tudod (tudom, hogy nehéz) engedd el.
• 2. konyvek:2009. 06. 19. 5:06 M,szörnyűséges szerintem, hogy képes volt a "párod" kitenni téged, hihetetlen, hogy ennyire nem gondolkodott! Bocs, hogy ezt kérdezem, de szerinted érdemes még a kapcsolatotokba energiákat pazarolnod?? Még fiatal vagy....!!!
• 1. konyvek:2009. 06. 19. 4:49 M!!!Jajj!!Mi van veletek??
  Kriszti